Mit szűr ki valójában az aktívszén (és miért kevés önmagában a papírfilter)

Miért kevés önmagában a papírfilter, és miért pont a rost és az aktívszén kombója teszi simává a füstöt a jointodban.

Írta: Dr. Hybrid (Andreas Setzer) · ⏱️ Olvasási idő kb. 8 perc

Abban a pillanatban, ahogy rágyújtasz egy jointra, több száz különböző anyag keletkezik. Párat a session után barna lerakódásként látsz a filterben. A nagyobbik részét soha nem látod. És pont ez a láthatatlan rész a nagyobb gond hosszú távon.

A communityben kering pár mítosz arról, melyik filter mit tud. Most megnézzük, mit mondanak a tanulmányok.

Háromféle káros anyag a füstben

A jointod füstjében háromféle káros anyag lebeg. Elsőre részletkérdésnek tünik, de fontos: mindegyik fajtát máshogy kell szűrni.

• Kátrány és hamu: ezek a nagy, ragadós részecskék, amit a filterben látsz.
• VOC-ok: apró, láthatatlan gázok.
• Rákkeltő anyagok, mint a benzol: szintén láthatatlan gáz. Kicsi és sajnos elég veszélyes.

Hogy egy filter visszatart-e valamit vagy sem, az föként azon múlik, hogy az anyag részecske-e vagy gáz.

Kátrány: amit látsz

A kátrány ragadós és szilárd, ami az égéskor visszamarad. Ez az a barna cucc a filteredben. Vagy ami belülről tönkreteszi a bongodat.

A kátrányrészecskék elég nagyok ahhoz, hogy egy sima papírfilter egy részüket elkapja. Egyszerűen fennakadnak a rostokon, mint a morzsa a konyharuhán. Mechanika, semmi varázslat.

Vagyis: egy papírfilter nem teljesen felesleges. De azért nem is a teljes sztori.

VOC-ok, ezek meg mik?

A VOC a „Volatile Organic Compounds" rövidítése. Magyarul: illékony szerves vegyületek. Nyakatekertül hangzik, de igazából egyszerű.

Képzeld el, hogy kinyitsz egy doboz friss falfestéket. Az az erős szag, ami az orrodba csap, azok a VOC-ok. Ugyanez a helyzet ragasztóval, oldószerrel, filctollal vagy benzinnel. Olyan anyagok, amelyek már normál szobahőmérsékleten láthatatlan gázként a levegőbe szöknek.

Szíváskor ezek az égés során keletkeznek. És míg a kátrány összegyűlik a papírfilterben, ezek a gázok egyszerűen átsuhannak rajta.

Mi van még a füstben, és miért fáj

Egy kanadai tanulmány (Moir et al., 2008) mikroszkóp alá tette és összehasonlította a kannabisz- és a dohánycigik füstjét. Többek között ezeket találták benne:

• Benzol: a WHO szerint: emberre rákkeltő.
• Hidrogén-cianid (kéksav): a kannabiszfüstben még magasabb, mint a dohányfüstben.
• Akrolein: az egyik legerősebb légúti ingerlő anyag, ami létezik.
• Formaldehid, acetaldehid, 1,3-butadién: mind rákkeltő.

Röviden a „rákkeltőről", mert ez a szó gyakran csak ijesztgetésként megy át: a rákkeltő anyagok tönkreteszik a DNS-t a sejtjeidben. A DNS olyan, mint minden sejt építési útmutatója. Ha éveken át rendszeresen sérül valami, egyes sejtek elkezdenek kontrollálatlanul burjánzani. Így alakulnak ki a daganatok. Szívásnál ez főleg a tüdőt érinti.

De a rák egy hosszú távú sztori. Ezeket az anyagokat már rövid távon is érzed, az első pár slukk után, ebben a formában:

• Kapargó torok másnap reggel
• Köhögés belégzésnél
• Égő szem
• Furcsa íz a szádban
• Az az érzés, hogy a joint „túl durván" húz

Ez mind az ingerlő anyagok miatt van, akció közben. Az akrolein például annyira ingerli a nyálkahártyádat, hogy a tested köhögéssel válaszol, hogy védekezzen.

Egy papírfilter körülbelül úgy tartja vissza ezeket a gázokat, ahogy egy szúnyogháló a szelet. Vagyis: sehogy.

Itt jön képbe az aktívszén

Az aktívszén teljesen máshogy működik, mint a papír. Nem mechanikusan szűr, hanem a felületén fogja meg a káros anyagokat, mint egy ragadós belső fal. A szakemberek ezt adszorpciónak hívják: a molekulák a felülethez tapadnak, ahelyett, hogy beszívódnának az anyagba.

Ez egy elég abszurd tulajdonság miatt működik: egyetlen gramm jó aktívszén belső felülete nagyjából 1000 m². Ez egy teniszpálya területe, pár milliméternyi filterbe hajtogatva. Keményen hangzik? Ez a lemért valóság.

Képzeld el az aktívszenet úgy, mint egy mikroszkopikusan apró szivacsot. Csak nagy lyukak helyett, mint egy normál szivacsnál, ennek itt több millió apró alagútja és kamrája van, összekötve. Amikor a füst átáramlik rajta, két dolog történik:

• A kis gázmolekulák (benzol, formaldehid, akrolein) pont elég kicsik ahhoz, hogy beférjenek az alagutakba.
• Bent a falakhoz tapadnak, és nem jönnek ki többé.

A nagyobb dolgok be sem férnek az alagutak bejáratán. Azok kívül áramlanak el.

Az eredmény az, hogy az aktívszén elég válogatós. Célzottan a kis gázos szennyeződéseket kapja el, vagyis pont azt, amivel a papír semmit sem tud kezdeni.

Mennyit szűr ki valójában egy aktívszenes filter

Az aktívszén a filterekben nem újdonság. A cigarettaipar évtizedek óta kutatja. Pár konkrét érték a publikált szakirodalomból:

(Tanulmányok: Gaworski et al. 2009, Polzin et al. 2008.) Hogy a te filtered pontosan mennyit szür, az a szén típusától és a feldolgozástól függ. De az irány kábé stimmel.

Az aktívszénnek van egy gyenge pontja

Legyünk őszinték: az aktívszén a gázoknál egy király dolog. A nagyobb kátrányrészecskéknél viszont keveset tud tenni, azok túl nagyok az alagútjaihoz.

A papír elkapja a kátrányt. A gázoknál viszont nem tesz semmit.

Dilemmának hangzik. Nálunk ez volt az a kiindulópont, hogy meg kell csinálnunk a Hybrid Filtereket. Ahelyett, hogy egyik oldal mellett döntöttünk volna, a filtereink egyszerűen ötvözik a kettőt:

• Rost kupakok a végeken mechanikusan elkapják a kátrányrészecskéket és a finomport.
• Az aktívszén középen elnyeli a láthatatlan gázokat.

Két különböző problémára, két különböző megoldás, egy filterben egyesítve. Ezért jó a Hybrid. (Több részletet és laboradatot a technológiai oldalunkon találsz.)

„De az aktívszén nem szűri ki a THC-t is?"

Ez a mondat folyamatosan körbejár a szcénában. Néhány ismert hang a rolling-papers világából azt állítja, hogy az aktívszén a káros anyagokkal együtt a hatóanyagokat is kiszűri.

Spoiler: nem. És ez nem marketingállítás, hanem tiszta kémia. És el is magyarázzuk, hogy miért.

A füstben a THC és a CBD nem egyedi molekulaként repked. Amint a forró füst lehűl, más olajos anyagokkal együtt apró cseppekké áll össze. A jointon nem gázként suhannak át, hanem olajos mini-cseppek formájában, finom ködként.

Hogy tényleg el tudd képzelni: a füstben három mérettartomány van úton:

• Pici: gázmolekulák, mint a benzol, akrolein, formaldehid. Tökéletesen beférnek az aktívszén alagútjaiba, és ott csapdába esnek.
• Nagy: kátrány- és finomporrészecskék. Túl nagyok az aktívszén alagútjaihoz, de elég nagyok ahhoz, hogy a rost vagy papír mechanikusan megfogja őket.
• Pont a kettő között: az olajos THC- és CBD-cseppek. Túl nagyok az aktívszén alagútjaihoz. Túl kicsik a rostokhoz. Egyszerüen átcsusszannak.

A kannabinoidok jórészt részecskéhez kötve utaznak, vagyis apró kátránycseppekhez tapadva. Ezek a cseppek a mikrométeres tartományban vannak, az aktívszén alagútbejáratai a nanométeres tartományban, nagyjából ezerszer kisebbek. Egy THC-csepp egyszerűen nem fér be oda. Képzeld el, hogy egy teniszlabdát akarsz átnyomni egy kulcslyukon.

Az aktívszén tehát nem „MINDENT megszürö filter". Nagyon válogatós. És a Hybrid-rendszer pont ezt a válogatósságot használja ki célzottan: a gázok csapdába esnek, a kannabinoidok átjönnek.

(A mögötte lévő mechanizmus: Branton et al. 2009.)

Mi marad a végén

Egy jó filternek két dolgot kell egyszerre tudnia: elkapni a láthatatlan gázokat ÉS visszatartani a látható részecskéket.

A hatóanyagok? Pont középen úsznak át!

Ha nem érdekel, milyen gázokat szívsz be, akkor egy papírfilter is elég. Ha hosszú távon nem akarod rákkeltő anyagokban pácolni a tüdődet, a kombó az okosabb húzás.

Egy őszinte dolog a végére

Nem árulunk csodaszert. Egyetlen filtertől sem lesz egészséges a szívás. A filter egy ártalomcsökkentő eszköz, csökkentik a kárt, de nem tüntetik el teljesen. Sokkal jobb, mint a semmi. De nem szabadkártya.

És mi van a High Times kritikájával?

Térjünk vissza az apropóhoz. A High Times-cikkek lényegében egy érvet visznek: az aktívszén főleg terpéneket távolít el, kátrányt alig. A füst emiatt gyengébbnek ízlik, gyakrabban és mélyebbet szívsz, és a végén még több kátrányt húzol a tüdődbe, mint filter nélkül. Az újabb cikk még egy számot is rácsap: 86 %-kal több kátrány.

Az alapkémiában van valami, és ez egyezik azzal, amit fent elmagyaráztunk: az aktívszén előszeretettel köti meg a gázokat, a kátrány inkább a mechanikus rostokon akad fenn. Egy tiszta aktívszenes filter mechanikus komponens nélkül tényleg alig szed ki kátrányt. Eddig stimmel.

Csakhogy ebből az igaz magból olyan címsort építenek, amit a kémia egyáltalán nem támaszt alá. Ez félrevezető, méghozzá négy ponton:

1. A 86 % számított, nem mért.

Nézd meg, hogyan jön ki a szám: feltételezik, hogy a filter gyengíti a hatóanyagot. Aztán feltételezik, hogy emiatt kétszer annyit szívsz. És ezt megszorozzák a csekély kátránycsökkenéssel. Kész is a „86 %-kal több". A gyenge pont a duplázás, ami a nikotinkutatásból származik. A nikotin fizikailag függőséget okoz, és egy szűk dózis-alapértéket tart, ezért kompenzálnak a cigarettázók. Kannabiszra ez a hatás nincs bizonyítva, és a cikk maga is elismeri, hogy hiányzik a kannabiszspecifikus tanulmány. Egy ellenőrizetlen feltételezésből így lesz egy százalék a címsorban.

2. A kátránytömeg nem egyenlő a kátránykárral.

A cikk a „kátrányt" egyetlen laborszámként méri, és ezzel pont azt a hibát követi el, amit a dohányiparnak felró. Ami akutan károsítja a tüdőt és a légutakat, az nem a grammnyi kátrány, hanem a gázban lévő szabad gyökök, aldehidek és rákkeltők. Pont ezeket kapja el az aktívszén. A kátránytömeg alig mozdul, a biológiai mérgezőség slukkonként viszont jelentősen csökken. Mindkettő egyszerre igaz, csak a második felét hagyja ki a cikk.

3. Az „aktívszenes filter" nem „Hybrid".

A teljes kritika a tiszta aktívszénre irányul, mechanikus filtertest (rost kupakok) nélkül. A cikk maga is elismeri, hogy a pamut és a papír mechanikusan elkapja a részecskéket. És pont ez egy Hybrid-filter felépítése: rost a végeken a kátrány ellen, aktívszén a magban a gázok ellen. A kritizált gyenge pont egy olyan filterépítésre vonatkozik, ami nálunk szóba sem kerül.

4. Egy önellentmondás.

A cikk egyszerre állít két dolgot: a filter annyi hatóanyagot von el, hogy kétszer annyit szívsz, és a részecskéket (vagyis a kátrányt és a részecskéhez kötött THC-t) alig érinti. A kettő együtt nem megy. Ha a THC részecskéhez kötve átcsusszan, akkor pont az a hatóanyag-veszteség hiányzik, aminek a fogyasztás megduplázását kéne hajtania. Az érv elfűrészeli azt az ágat, amin a saját számítása ül.

Összegezve: a kritika jogos magja a tiszta aktívszenet találja el, mechanikus filtertest nélkül. Egy kombinált felépítésre nem vihető át.

„Aktívszenes filterrel többet szívok?"

Rövid válasz: erről jelenleg nincs kannabiszspecifikus adat, csak egy analógia a dohánykutatásból. Tiszta aktívszenes filteres cigarettáknál egyes tanulmányokban tényleg megfigyeltek kompenzáló szívást, gyengébb ízt, több vagy mélyebb slukkot. Hogy ez egy az egyben átvihető-e kannabiszra, és konkrétan egy rostkomponenses Hybrid-felépítésre igaz e, azt nem vizsgálták. Az aggodalom így nem megalapozott.

A sima kombó a jointodhoz

Ez van a Hybrid Supreme filterekben: rost a kátrány és a részecskék ellen, aktívszén a láthatatlan gázok ellen. Laborban tesztelve: 38 %-kal kevesebb káros anyag, mint a hagyományos, rostsapka nélküli kerámia kupakos aktívszenes filtereknél. Nem tömődik el, hidegben sem, teljes az ízélmény. Csak simább füst, nagyobb élvezet.

Ingyen 3 darabos minta Összes filter megtekintése

A mintacsomagot hírlevél feliratkozás után tudod megszerezni. Ingyenes szállítás 40 euró felett AT-ban és DE-ben, 99€ felett az egész EU-ba.

Tanulmányok & források

• Moir, D. et al. (2008): A comparison of mainstream and sidestream marijuana and tobacco cigarette smoke. Chemical Research in Toxicology, 21(2), 494-502.
• Gaworski, C. L. et al. (2009): Effect of filtration by activated charcoal on the toxicological activity of cigarette mainstream smoke. Inhalation Toxicology, 21(8), 688-704.
• Polzin, G. M. et al. (2008): Effect of charcoal-containing cigarette filters on gas phase VOCs. Tobacco Control, 17(Suppl 1), i10-i16.
• Branton, P., Lu, A. H., Schüth, F. (2009): The effect of carbon pore structure on the adsorption of cigarette smoke vapour phase compounds. Carbon, 47(4), 1005-1011.
• Goel, R. et al. (2018): Effect of Charcoal in Cigarette Filters on Free Radicals in Mainstream Smoke. Chemical Research in Toxicology, 31(8), 745-751. (A High Times-cikkekben tévesen „Hoffmann 2018"-ként hivatkozva.)
• Coggins, C. R. E. & Gaworski, C. L. (2008): Could charcoal filtration of cigarette smoke reduce smoking-induced disease? Regulatory Toxicology and Pharmacology, 50(3), 359-365.
• U.S. National Cancer Institute (2001): Risks Associated with Smoking Cigarettes with Low Machine-Measured Yields of Tar and Nicotine. Smoking and Tobacco Control Monograph No. 13.
• IARC Monographs Vol. 120 (2018): Benzene, Group 1 carcinogen.